Kiotó a régi császári főváros, de megérkezésünkkor az az első benyomásom, hogy itt nagyobb élet van minta a jelenlegi főbárosban. Külföldi és helyi turisták özönével találkozunk, ami Tokióban nem volt jellemző. A várost belengi a történelem, sógunok, gésák és tea.
Több mint kétezer templom található a városban, legnagyobb számban a buddhista templomok, mintegy ezerhatszáz templom, valamint négyszázra teszik a kisebb- nagyobb sintó szentélyeket, emellett rengetek palota, zen kertek és sok új építésű modern épület is megtalálatók a macshiják mellett. A leghíresebb japán templomok itt találhatóak, igy az első napunkat mi is erre szántuk, hogy párat felfedezzünk belőlük.
Az első a Mjósindzsi templomkomplexum volt
Ez kb ötven kisebb templomot foglal magába a főtemplom körül. Amíg pár templom látogatható, addig a legtöbb be van zárva a közönségnek. A látogatók mégis szabadon felfedezhetik a templomok udvarait és útjait. A komplexum sok szempontból hasonlít a Daitokudzsi templomhoz. A Rinzai-féle zen buddhizmusban Mjósindzsi a főtemploma a Mjósindzsi iskolának, ami több, mint háromezer templomot foglal magába és a legnagyobb zen templomnak nevezi magát. A Mjósindzsit 1337-ben alapították, amikor a császár lemondott és a villáját zen templommá alakíttatta át.
Másfél órában telt amíg fő csapáson átsétáltunk. Gyönyörű.
A kövezkező állomás a Rjóan-dzsi (Ryōan-ji) azaz a Csendes Sárkány kertje ami a sziklakertjéről nevezetes. A Rjóan-dzsi templom a Zen szekta Rinzai ágának Mjósindzsi iskolájához tartozik.
A kert kareszanszui stílusban épült. 30 méter hosszú kelet-nyugati irányban, és 10 méter észak-déli irányban. Nincsenek benne fák, csak 15 különféle méretű, szabálytalan alakú, mohával körülvett szikla, melyeket naponta elgereblyézett fehér kavicsos homokágyban rendeztek el. A kicsi fehér kavicsokon elhelyezett különféle méretű sziklák öt csoportot alkotnak, amelyek mindegyike öt, három, kettő és három sziklából áll. A kert 15 szikláját úgy helyezték el a fehér kavicsokon, hogy a látogatók egyszerre csak 14-et láthatnak közülük, bármely szögből nézik is a kertet. A legenda szerint csak az láthatja az utolsó, láthatatlan sziklát a lelki szemeivel, aki mély zen meditációban eljut a lelki megvilágosodásra.
Hát mi nem láttuk meg, de ez nem is csoda, hiszen hatalmas a nyüzsgés, elmélyülésre nincs lehetőség se ezért,se pedig azért mert indultunk tovább az Aranypavilonhoz. Kicsit illúzió-romboló volt, hogy amikor a pavilonhoz értünk mint a marhákat, úgy tereltek, hogy haladjunk. De csak sikerült pár szép képet készíteni.
A Kinkakudzsi (az Aranypavilon temploma, közkeletű nyugati neve Aranytemplom, hivatalos neve 鹿苑寺, Rokuondzsi, ’Szarvaskert-templom’) a zen buddhizmus rinzai szektájának sókokudzsi ágához tartozó templomkomplexum, amelynek csupán a főépülete a Kinkaku vagyis az Aranypavilon. 12. századi arisztokratanyaralóból a 3. Asikaga sógun (Muromacsi-bakufu) kívánságára alakították palotává, majd templommá a 14. század végén. Egyes épületei többször leégtek, utoljára 1950-ben maga az Aranypavilon is: egy háborodott diák felgyújtotta, ám 1955-ben felépítették a pontos mását. A tóparton álló, 12,5 méter magas Kinkaku földszintje a Heian-kori (794–1185) palotaépítészet (sinden-zukuri), első emelete a szamurájház-építészet (buke-zukuri), második emelete pedig a zen építészet (soin-zukuri) remeke, az emeletek falait aranyfólia borítja, s a tetejét díszítő aranyozott bronzfőnixszel együtt.
Hazafelé még útba ejtettük Fusimi Inari-t hiszen ott laktunk 10 perc sétára tőle.
A Fusimi Inari-nagyszentély (伏見稲荷大社, Fusimi Inari taisa, Hepburn-átírással: Fushimi Inari taisha) az egyik legnagyobb sintó szentély a kiotói Inari-hegy lábánál. Imacsarnokához két út vezet, összesen körülbelül 10 000, cinóbervörösre festett torii vagyis szentélykapu alatt, mely utóbbiak páratlanul festői kontrasztot alkotnak a föléjük nyúló japán cédrusok zöldjével. Az országban több mint 30 000, Inarinak, a gabonaistennek ajánlott szentély van, a Fusimi Inarit ezek központjának tekintik. Eredetileg 711-ben épült, jelenlegi főépülete 15. század végi.
A 10 ezer kaput nem jártuk végig de rendesen megküzdöttünk pár turista nélküli képért.
Ide még sokszor visszatértünk, hiszen a templomból kilépve hosszú bazársor kínálja a szuveníreket.
további képek: https://goo.gl/photos/yrR6iY3Hr3JN1Pm1A
